Már nagyon rövid idő van hátra karácsonyig, ezzel a kis dalocskával hangolódjunk kicsit az ünnepre, engem mindig felvidít:
Lágyan hull a hó
Némán nyugszik a tó,
Hó lepel az utakon
Jézus jön örülj nagyon!
Szívem felmelegül
Búja, gondja elül,
Az élet terhe se nyom
Jézus jön örülj nagyon!
Szenteste közeleg,
Zeng az angyalsereg,
Víg ének ajkaikon:
Jézus jön örülj nagyon!
Némán nyugszik a tó,
Hó lepel az utakon
Jézus jön örülj nagyon!
Szívem felmelegül
Búja, gondja elül,
Az élet terhe se nyom
Jézus jön örülj nagyon!
Szenteste közeleg,
Zeng az angyalsereg,
Víg ének ajkaikon:
Jézus jön örülj nagyon!
Még néhány gondolat egy régi igehirdetésből:
„Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: Hol van a zsidók királya, aki most született?”
Máté evangéliumában a karácsonyi történet így kezdődik: „Amikor Jézus megszületett...” Ezt az amikort az Úristen rendelte el, nem ezer évvel előbb, sem száz évvel később, hanem épp akkor jött el az idő a földi ember életében, hogy Isten megnyissa a mennyet, és a földi ember is belásson abba. Megnyílt a menny és angyalok seregei énekszóval, Istent dicsőítő szózattal hívogatva léptek fel, és mennyei világosság támadt az éjszaka közepén.
Akik nem készítik fel szívüket, idegesen, vakon, békétlenül, hálaadás nélkül járják az életüket. Megváltó, Messiás nélkül élnek és halnak meg és állnak majd Isten elé ítéletre, bűnösen.
Figyeljük csak, hogy ezeknek a pogány bölcseknek hogy megváltozott napok, órák alatt az élete. Odafele bementek Heródeshez, ott keresték a királyi udvarban Jézust. Az istállóból hazafelé már nem mentek be, pedig kérte Heródes, hogy tegyék meg. Ők hívő lélekké váltak, Heródes pedig gyilkos, hitetlen maradt.
Adja az Úristen, hogy várjuk és nyissuk meg szívünket Jézus Krisztus előtt, és megváltozik életünk ma is! Általunk is ragyogjon a betlehemi szeretet csillaga!
Szeretettel:
F. Zsuzsa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése