Fogadjátok szeretettel
Zakariás és Erzsébet. Két ismert ember az Újszövetségből. Magatartásuk példaadó. Imádkozó emberek voltak
Miközben szolgálatát végezte körülvette az oltár füstje Zakariást. Az illatnak be kellett tölteni a templom teret.
Arra gondolt, amire a templom udvarában álló sok-sok ember, amint a füst felfelé száll, bizonyos hogy az őszinte imádságok meghallgatásra találnak!
És mégis... voltak kétségei szíve legmélyén. Különös élmény kellett, hogy erre rádöbbenjen.
Isten követe Gábriel egyszer csak előtte állt. A bátorító szó után különös üzenetet hozott "Zakariás, meghallgattak a Te imádságaid ! Feleséged Erzsébet gyermeket szül neked...."A papot a látvány megrendítette, a kijelentés elnémította ... Eszébe jutott: mily kitartóan imádkozott feleségével együtt - aki meddő volt - gyermekért. De imádságaik között már évek óta nem volt ott ez a kérés. Megidősödtek. Nem remélték hogy szülőkké válhatnak Isten ebben nem hallgatta meg őket ... - gondolták.
Talán olyasmit kértek ami nem szerepel Isten tervében.
... és az égi követ egyszerre most felemlegette régi vágyukat. De miért is? hogy gúnyt űzzön belőle? Fájdalmassá akarta tenni a lelküket? Érthető volt Zakariás kétsége, nem hitte amit az angyal kijelentett.
Ítélet a rárótt némaság? - vagy ajándék? Ítélet, mert kételkedett amint az angyal mondta, de miért volna ajándék?
Mert Istentől rendelt módon egészen befelé fordulhatott, lelke legmélyéig járhat be csendes imádkozó utakat. Hogy minden meglévő kétségből, hitetlenségből kitisztuljon.
és mi ki ezeket a gondolatokat olvassuk szemlélődhetünk gondolkodhatunk az öreg papot ért csodán, Ítéletes "ajándékán" , megértjük az adventi napok lehetőségét rendeltetését.
Mire eltelt az év, Zakariásnak nem csak gyermeke született hanem új lélek is formálódott. Gyönyörű magasztalás tanúskodott róla.
Az legyen adventi csendesség üzenete nekünk is: Isten számon tartja imádságainkat!
Úgy legyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése